Az életem kezd egy érzelmi hullámvasúttá válni. Nagyon erőteljesen. És minderről egyetlen személy tehet. Ez már lassan ijesztő.

Piszkos kis pillangók bizsergetik folyamatosan a gyomrom, és olyan ideges vagyok, mint mikor japánon felszólítanak, és minden kimegy a fejemből, a tanárnő pedig várakozva tekint rám. Pontosan olyan érzés.
 

지금 나에게 와 말해줘
Come to me now, talk to me
우리에게 내일은 없어
We don’t have a tomorrow
망설이지 마
Don’t hesitate
더 늦기전에Now
Before it’s too late now
 

Viszont. Beszélek már valami olyanról is, amit érthettek. Ezek, amiket bevágok, mindössze reménytelen kínlódásom momentumai a rá jellemző dalrészlettel. (Mert miért is ne fognék ki pont olyat, ami tökéletesen leírja a hangulatomat...)

Szóval valami evilági. A mai nap megírtam életem első kanjitesztjét! Remélem, jól sikerült... Utána fél 3-ra találkozót beszéltünk meg egy csoporttársammal, hogy megyünk, és megvesszük a MondoConra a jegyeket. Hát, negyedórát késett a barátnőjével, mert az automata vacakolt velük, de pont szerencsénk volt, mert épp menni akartam, amikor megláttam őket. :) Ellenben a jegyekkel nem volt szerencsénk, mert elfogytak. -.- Holnap (azaz ma, ehehe) állhatunk sorban. Sebaj.

A jegyvásárlási kudarc után megmutattuk a csoporttársam (Liz) barátnőjének az ELTE-t - és találkoztunk csomó csoporttárssal ^^ -, majd rohantam a metróhoz, ugyanis fél 4-kor meg Masikával volt találkozóm~

Remek volt! *-* Annyira felüdítő volt már beszélgetni vele! :) És sétáltunk - rengeteget. :D A Lehel tértől egészen a Margit-szigetig, annak is a végéig, onnan vissza a Lehel térre... :'D És közben beszélgettünk, nevettünk, üldögéltünk, zenét hallgattunk, gyönyörködtünk a csodálatos őszi tájban (megvan a kedvenc helyem, úgy érzem~), plusz találkoztam az egyik rokonommal! ^^ Na most ezt képzeljétek el! Az egyik padon csücsültünk a Margit-szigeten, egyszercsak két lány haladt el előttünk, és az egyikük ránk köszönt. Visszaköszöntem, de magamban: "Ez ki?", aztán belémcsapott a felismerés, felpattantam, és rendesen is üdvözöltem anyukám unokatestvérének a lányát. :D Ez így bonyolultan hangzik, de tartjuk a kapcsolatot. :) Beszélgettem vele kicsit, meglepett, mennyire közvetlen volt, még magukhoz is meghívott! (És tudta, hogy japán szakra járok. Honnan tudhatta?) De szóval nagyon pozitív volt. :)

Estefelé McDonald's-oztunk is Masikával, csinált pár remekbeszabott képet a csodálatos esti Pestről, plusz az elnyűtt fejemről. >< De csak mert pózolj One Piece-es táskával~ :D Voltunk boltban is, kaptam szülinapomra egy fincsinek tűnő Milka-csokit, amilyet még nem ettem. (Köszönöm még egyszer! :3) Végül pedig olyan fél 11 felé hazakísértem Masit, onnan pedig go home, 11-re értem haza, de szerencsére semmi nem történt velem, bármennyire is a nagyijaim hangja visszhangzott a fülemben. ("Éjszaka ne járkálj egyedül Pesten! Veszélyes egy fiatal lánynak!" - Megjegyzem, teljesen igazuk van, én is paráztam kicsit.)

Most pedig itthon vagyok. Folyamatosan a Trouble Maker - Now számát hallgatom, és... és nagyon boldog vagyok, mert... mert... ez titok. ;)

Huh. Csak össze ne törd az álmaimat, kérlek.

Holnap, akarom mondani ma megyünk Stefivel a MondoConra. Fél nyolckor kelek - ha egyáltalán addig elalszom... -, és még megmutatom neki az ELTE bölcsészkarát. :) (Már ha nyitva lesz, uhha.) A Conon pedig elméletileg kész banzáj lesz, mert sok ismerősöm megy~ Majd írok róla. ^^

Jó éjszakát mindenkinek, szép álmokat! *-*

Ó, és íme a legújabb VIXX-'teaser'! Menő azért, hogy egy mozgóképes posztert csináltak. (Az első, teljesen tagmentes teaser után legalább most már Hongbint láthatjuk, haladás.) Már nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz az új számuk~ ^^

もし生まれ変わったらなんて言いたくない　どうしようもない
I do not want to say "If I was reborn" that'd be useless
僕の人生も長い付き合いの内　愛しくなってくるもんで
I have to go through my life anyway so the right love for it will come
ぶつかって　転がって　汗握って　必死こいて
bump into, roll, with clenched fists, trying so hard　
手にしたものは　この愛着だけかもな　まぁいいか　
Though what I have in my hand might already be that love, oh well..
そんな光
That kind of light.
 

Hazudnék, ha azt mondanám, nem vártam semmit. És meglepődtem saját magamon, hogy mennyire csalódottá tett, mikor tényleg nem történt semmi.

Nem vagyok szerelmes, ebben biztos vagyok, de azért mégis rosszul esik.

Nem érte, de most már miatta is tanulni fogok. 

És nem érdekel.

Feldob, hogy mehetek az új hálóruhámért, ami baromi kawaii és baromi olcsó volt.
Feldob, hogy Kitty azt írta SMS-ben, hogy belekóstolt a tejbegrízembe, és hadd egyen még, mert isteni. (Megjegyzem, azt hittem, pocsék lett, nehéz rezsón tejbegrízt csinálni.)
Feldob, hogy Bongyorkának is nagyon ízlett.
És feldob, hogy egy idős néni megdicsérte a hajamat, pedig most aztán tényleg olyan, mint Bodri kutya bundája, ha nem rosszabb.

日が沈みまた昇るように　花が散りまた咲くみたいに
Just like the sun goes up and down, just like a flower will bloom after the frost.
全てはめぐりめぐって　全てがほら元通り
Everything going around, everything will get back into place
もし生まれ変わったらなんて　二度と言わないで
Don't ever say that again, "if I was ever reborn"
今君は日陰の中にいるだけ　ただそれだけ
Right now you're just in a shadow, that's it.

あなたはわたしのひかりじゃない。
 

Bocsánat mindenkitől, hogy az egészből semmit nem értetek. (Nem is fogtok.)

Jangnan anieyo~ 

Boldog vagyok. Bár valószínűleg már inkább annyira fáradt és emiatt hülye vagyok, hogy minden felspanol, de akkor is nagyon boldog vagyok.

A Rocking megy a Teen Toptól (még mindig nem értem, miért ez a címe), és legszívesebben nekiállnék hangosan bömböltetve koreót tanulni, csak hát szegény szobatársaim már aludnának. ^^"

Boldogságomnak oka? Vaaaaaan~

~ First, túléltem a napot, sőt, még jó is volt! A japánóra nagyon mókás volt, Katával olyan pairworköt nyomtunk, hogy azért már diplomát érdemelnénk, Ono-sensei pedig levágatta a haját, ami tök cukin áll neki. ^^

~ Then, filótörin megint olyanokat mondott a tanár úr, hogy csak néztem. Kedvencem: "az őzikék is kihalnának, ha a menekülés helyett bemutatnának a húsevő állatoknak." És még mutatta, mire gondolt . Laza~

~ After, Esztivel és Elizával (szintén jófej csoporttársak) beültünk a menzára, és tanultuk a koreai szavakat, amikből írtunk is, és szerintem nem sikerült rosszul. Nagyon-nagyon kétségbe voltam esve, Judó kijött az óráról (az övék pont a miénk előtt van), és közölte, hogy összepárosítós, befejezős feladatok vannak. Szeretem Yu Seung tanár urat~ (Pedig már tényleg nagyon kétségbe voltam esve az egész koreai miatt. Mondjuk órán is volt olyan pillanat, amikor azt éreztem, hogy elsírom magam, persze csak képletesen.) De hát a tanár úr egyszerűen... annyira kis aranyos. :D Szerdán van fogadóórája, azt mondta, menjünk nyugodtan, ha van bármi, vagy csak viccet akarunk mesélni, vagy akármi... Hát én elgondolkodtam, hogy bemegyek, és megkérdezem, hogy ugye szereti a csoportunkat, plusz megkérem, hogy magyarázzon újra pár dolgot. (És csináljon nekünk koreai ételeket. :D)

~ Finally, Judóval, Levi Oppával és Elizával beszélgettünk a koreai töri után, amit a tanár úr 30 perccel hamarabb befejezett. Miután pedig kiszpíkeltük magunkat, mentem haza, innen pedig Fruzsival vásárolgatni - amiből mondjuk rohangálás lett, és fölöslegesen járkáltunk egy csomót, de én élveztem. :D

~ Ohh, and! Akárhányszor hallgatom az On and On-t, nem tudom megunni. Az jut az eszembe, hogy ezt láttam élőben, előttem táncoltak és énekeltek személyesen... És ez annyira boldoggá tesz. Minden egyes fillért megért az a koncert.

Jangnan anieyo.

Szombaton megyek a MondoConra Stefivel, akivel a nyárira is mentünk. Ha valakinek kedve támadna ismerkedni, az írjon~

Yepp. És せんせいちゃんはこたえりました~!(Remélem, jól írtam le. Bár ha nem, az sem baj~ ^^)

I need therapy, lalalala therapy...

Jó éjt~ :'3

Halihó! (:

Időközben újra megkaptam a kihívást; Wicca és SodaPOP intézett felém 10-10 kérdést, amelyet örömmel megválaszolok. ^^

Amúgy csak hogy némit a napjaimról is szóljak: negyedórája értem ide Pestre a lakásba, enyhén fáradt vagyok, de még egy teljes leckényi koreai szó van hátra. Holnap írunk a betűkből, az abc-ből és az első 3 lecke szavaiból. (Fighting!!) 

Ömmm, és jól vagyok. :D (Miért nem jut most semmi az eszembe a napjaimról?!) Hangugmalul saranghamnida~ (= Szeretem a koreai nyelvet.) Demo nihongo ga motto suki desu. (= De jobban szeretem a japán nyelvet. :D - Legalábbis remélem, jól írtam, ezt még nem tanultuk.) A tanulásról jut eszembe: most pénteken lesz japánból az első kanji-teszt!! Vááá, drukkoljatok, még sosem tanultam a kanjikat, félek, hogy nehéz lesz őket megjegyezni... És nem akarok beégni. ^^" Mondjuk koreaiból sem, és a szavak nagy részét nem tudom... Áhh, ottokaji...

Bocsánat. 20 válasz a Bővebben után, Nektek pedig jó éjt!

Üdv! (:

A kihívást, amiről már írtam az előző bejegyzésben, megkaptam Arya-tól is, ezúton is köszönöm szépen Neki! ^^ A Bővebben után megtaláljátok a kérdéseket és válaszokat. :) 

Addig viszont mesélnék kicsit, mert történtek velem dolgok. Szerdán Mariskával találkoztam. Nagyon jó volt végre személyesen beszélgetni vele, nagyon hiányzott! És jó volt hallgatni, hogy mi újság vele, hogy telnek a napjai. :) 

Csütörtökön két nagyon érdekes dolog is történt velem, az első az volt, hogy találkoztam Sky-jal! ^^ Bizony ám, emberek, most már személyesen is ismerem! :D Már régebben beszéltük, hogy össze kellene futni Pesten, csak az első megbeszélt találka napján nagyon rosszul voltam, ezért inkább lemondtam, és csak most tudtuk újra összeegyeztetni naptárainkat. :D

A Móricz Zsigmond körtérre beszéltünk találkozót délelőttre, mikor neki éppen szünete volt, nekem meg még nem volt órám. Én kicsit hamarabb értem oda (mindketten késtünk, ez már jó jel volt :D), ezért megszállottan pásztáztam a beérkező villamosokat, hogy Sky vajon melyikkel jöhet - és egyáltalán, ki lehet Sky. :D Facebookon már ismerősöm volt, így tudtam, nagyjából kit várjak - és valóban! Rögtön egymásra ismertünk, és gyors bemutatkozás után mentünk a McDonald's-ba enni és kávézni. ^^ Ott aztán minden akadály nélkül eldumálgattunk. Nagyon pozitív volt, mert Sky - bár nem beszélt annyit, mint én (><), de - nagyon nyitott volt, és szerintem remekül lehetett vele beszélgetni mindenféléről. :) Leginkább az egyetemeinkről esett szó, de úgy egyébként is jól elvoltunk. :3

Egyszóval abszolút kellemes volt a találkozás, nagyon örülök neki, hogy élőben is megismerhettem, és remélem, hogy összefutunk még! ^^

A második csütörtöki esemény kínos, de vicces is egyben. >< Japán nyelvóránk volt. Van egy aranyos doktorandusz tanárunk, nem tudom, meséltem-e már róla. 26 év körüli lehet, de jó, ha 18-nak kinéz. :D És nagyon aranyosan tanít, amolyan igazi esetlen kawaii-fajta. ^^ Nos... éppen a mondatvégződéseket vettük, hogy lehet úgymond erősíteni a mondanivalónkat, ha a mondat után rakunk olyat, hogy "yo" vagy "wa", "zo", "ze". (Ikuyo, ikuzo vagy ikuze, szerintem az animések ezeket ismerik. :D Mind azt jelenti egyébként, hogy menjünk. xD) És hát egy ilyen mondatvégződés lehet a "wa", amit a nők vagy a melegek használnak. És kedves senseiünk ezek után végig ezt használta - pasi létére. Igen, megfordult a fejünkben, hogy basszus, ugye nem meleg?! (A mellettem ülő yaoi-fan lányokéban mondjuk fordítva: "Basszus, ugye meleg? Mondd, hogy meleg! Micsoda kis uke!") És hát szerintetek az ostoba, szégyentelen Nina nem odament és megkérdezte, hogy csak poénból használta-e a "wa"-t?! De, így történt. Még mindig ég a fejem miatta!! >///////////< Amint hazaértem, nem győztem bocsánatot kérni tőle Facebookon, hogy semmi közöm hozzá meg minden, bár teljesen normális volt élőben is, bólogatni kezdett, hogy igen, csak poén volt. De nagyon szégyenlem magam még most is. Szerencsére aranyosan válaszolt, de azért legközelebb nagyon átgondolom, mit akarok kérdezni... 

Ó, egy kellemesebb esemény: csütörtökön este még a WestEndben is voltunk Kittyvel (a szobatársammal) és a barátjával. :) Anyának vettem ajándékba pendrive-ot - holnap lesz a szülinapja ^.^ -, utána pedig kajáltunk és mojitóztunk. :D Jó volt nagyon. :)

Ma Kellyvel találkoztam a japánóra után, nálunk beszélgettünk, aztán elkísért a Puskás Stadionig, ahonnan a buszom indult. Amúgy itthonról pötyögök. (De jó is itthon lenni~ ^^)

Hát ennyit akkor mára, mindenkinek nagyon kellemes hétvégét kívánok! (: