Az életem kezd egy érzelmi hullámvasúttá válni. Nagyon erőteljesen. És minderről egyetlen személy tehet. Ez már lassan ijesztő.

Piszkos kis pillangók bizsergetik folyamatosan a gyomrom, és olyan ideges vagyok, mint mikor japánon felszólítanak, és minden kimegy a fejemből, a tanárnő pedig várakozva tekint rám. Pontosan olyan érzés.
 

지금 나에게 와 말해줘
Come to me now, talk to me
우리에게 내일은 없어
We don’t have a tomorrow
망설이지 마
Don’t hesitate
더 늦기전에Now
Before it’s too late now
 

Viszont. Beszélek már valami olyanról is, amit érthettek. Ezek, amiket bevágok, mindössze reménytelen kínlódásom momentumai a rá jellemző dalrészlettel. (Mert miért is ne fognék ki pont olyat, ami tökéletesen leírja a hangulatomat...)

Szóval valami evilági. A mai nap megírtam életem első kanjitesztjét! Remélem, jól sikerült... Utána fél 3-ra találkozót beszéltünk meg egy csoporttársammal, hogy megyünk, és megvesszük a MondoConra a jegyeket. Hát, negyedórát késett a barátnőjével, mert az automata vacakolt velük, de pont szerencsénk volt, mert épp menni akartam, amikor megláttam őket. :) Ellenben a jegyekkel nem volt szerencsénk, mert elfogytak. -.- Holnap (azaz ma, ehehe) állhatunk sorban. Sebaj.

A jegyvásárlási kudarc után megmutattuk a csoporttársam (Liz) barátnőjének az ELTE-t - és találkoztunk csomó csoporttárssal ^^ -, majd rohantam a metróhoz, ugyanis fél 4-kor meg Masikával volt találkozóm~

Remek volt! *-* Annyira felüdítő volt már beszélgetni vele! :) És sétáltunk - rengeteget. :D A Lehel tértől egészen a Margit-szigetig, annak is a végéig, onnan vissza a Lehel térre... :'D És közben beszélgettünk, nevettünk, üldögéltünk, zenét hallgattunk, gyönyörködtünk a csodálatos őszi tájban (megvan a kedvenc helyem, úgy érzem~), plusz találkoztam az egyik rokonommal! ^^ Na most ezt képzeljétek el! Az egyik padon csücsültünk a Margit-szigeten, egyszercsak két lány haladt el előttünk, és az egyikük ránk köszönt. Visszaköszöntem, de magamban: "Ez ki?", aztán belémcsapott a felismerés, felpattantam, és rendesen is üdvözöltem anyukám unokatestvérének a lányát. :D Ez így bonyolultan hangzik, de tartjuk a kapcsolatot. :) Beszélgettem vele kicsit, meglepett, mennyire közvetlen volt, még magukhoz is meghívott! (És tudta, hogy japán szakra járok. Honnan tudhatta?) De szóval nagyon pozitív volt. :)

Estefelé McDonald's-oztunk is Masikával, csinált pár remekbeszabott képet a csodálatos esti Pestről, plusz az elnyűtt fejemről. >< De csak mert pózolj One Piece-es táskával~ :D Voltunk boltban is, kaptam szülinapomra egy fincsinek tűnő Milka-csokit, amilyet még nem ettem. (Köszönöm még egyszer! :3) Végül pedig olyan fél 11 felé hazakísértem Masit, onnan pedig go home, 11-re értem haza, de szerencsére semmi nem történt velem, bármennyire is a nagyijaim hangja visszhangzott a fülemben. ("Éjszaka ne járkálj egyedül Pesten! Veszélyes egy fiatal lánynak!" - Megjegyzem, teljesen igazuk van, én is paráztam kicsit.)

Most pedig itthon vagyok. Folyamatosan a Trouble Maker - Now számát hallgatom, és... és nagyon boldog vagyok, mert... mert... ez titok. ;)

Huh. Csak össze ne törd az álmaimat, kérlek.

Holnap, akarom mondani ma megyünk Stefivel a MondoConra. Fél nyolckor kelek - ha egyáltalán addig elalszom... -, és még megmutatom neki az ELTE bölcsészkarát. :) (Már ha nyitva lesz, uhha.) A Conon pedig elméletileg kész banzáj lesz, mert sok ismerősöm megy~ Majd írok róla. ^^

Jó éjszakát mindenkinek, szép álmokat! *-*

Ó, és íme a legújabb VIXX-'teaser'! Menő azért, hogy egy mozgóképes posztert csináltak. (Az első, teljesen tagmentes teaser után legalább most már Hongbint láthatjuk, haladás.) Már nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz az új számuk~ ^^