× Engedd kinyílni szívedben a fény virágait! ×
Meseidő

070.

Orchideák

Sziasztok.

Muszáj egy magyarázattal kezdenem. Ez a bejegyzés jóval később született meg, mint a megjelenés ideje mutatja. Valójában egy 2020-at összefoglaló írást szándékoztam közzétenni, de lehetetlen volt anélkül, hogy ezt a meghatározó eseményt ne írtam volna le. Elhunyt az anyai nagymamám szeptemberben. Nagyon nehéz időszak volt, főleg anyukámnak. Nem írtam eddig erről, de március óta semmiről sem. Úgy tűnik, most jött el az ideje, visszatekerve kicsit az időt. Október 26-ára tettem a megjelenés idejét, mert akkor lett volna MaMa 82. születésnapja. Az Orchideák cím pedig egy dal, amit szeretett énekelni. Ha szeretnétek meghallgatni, ide kattintva meghallgathatjátok Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula előadásában.

Tehát akkor hadd kezdjem újra. Meghalt MaMa.
Nagyon fájlalta a lábát, alig tudott menni, és keresztapukám azt mondta, a közeli kórházban az ismerőse a főigazgató, menjen oda mama. MaMa nem akart befeküdni, meg nagyon odamenni sem, mi sem támogattuk ezt a dolgot, de keresztapum erősködött, hogy vizsgálják meg, jó lesz így, hogy van ott ismerőse. Szeptember elején így bekerült a kórházba, ami egyébként neki nem egy új dolog volt, rendszeresen járt szanatóriumokba, kórházba, szóval nem kellett volna semmi rossznak történnie. Anya beszélt vele minden nap, eleinte nem is volt gond, panaszkodott ugyan, hogy fáj a lába, de az eddig is így volt.

Egy idő után azonban egyre inkább romlani kezdett az állapota, rosszul volt éjszaka, feldagadt a karja az infúzióktól, és a szülinapomon (16-án szerdán, még mindig szeptemberben), amikor telefonon beszéltünk, szinte sírt, hogy hogy bánnak vele, mennyire fáj mindene, és mennyire rosszul érzi magát.
Az utána lévő napokon még rosszabb lett a helyzet, egészen fátyolos volt a hangja a telefonban, mint aki nem is igazán van magánál, és pénteken Anyának már azt mondta, hogy nehezen tud telefonálni, mert nem bírja tartani a kezével a mobilt. Anya persze őrülten kérdezgette a nővéreket, hogy mi a helyzet, meg kérte, hogy segítsenek neki tölteni a telefont, tartani, ha az van. Senki nem mondott semmit, hogy baj lenne.
Pénteken - szülinapi ajándékképp - elmentünk kirándulni a Mátrába, ottalvósan, vasárnap este terveztünk hazamenni. Még aznap beszéltünk mamával, de szombaton már nem tudtuk a mobilján elérni, mert ki volt kapcsolva. Arra gondoltunk, hogy lemerült, és nem tudta töltőre tenni. Anya folyamatosan hívogatta a kórház vezetékes számát, amit nem vettek fel, amikor meg igen, a nővér bevitte mamának a telefont, de alig valamit értettünk belőle, a nővér pedig utána rögtön lerakta.

Vasárnap délelőtt ismét ez a kálvária ment, mert már nagyon aggódtunk, és családilag megbeszéltük, hogyan tudnánk mamát hazahozni és itthon ápolni, Anya nagyon ragaszkodott hozzá. Próbált a főorvossal (keresztapukám ismerősével) is beszélni, de hol nem volt ott, hol majd később hívjuk fel. Végül vasárnap délben beszélt Anyával, és mondta, hogy ő már szombaton üzent keresztapukámnak, hogy menjünk be, "mert rosszul van a mama". (Mint kiderült, ez egy SMS volt késő este a keresztapukámnak, aki Németországban dolgozik... De egy nővér sem mondott semmit egész vasárnap délelőtt.) Nem akartunk tovább kirándulni, rögtön csomagoltunk, autóba ültünk, és mentünk a kórházba. A koronavírus miatt eddig nem lehetett látogatni senkit, és még így is csak ketten mehettek be mamához, hogy a főorvos engedélyezte, úgyhogy a húgommal sorsot húztunk, és ő ment Anyával vasárnap délután. Borzalmas állapotban volt, magáról sem tudott, csak néha-néha kinyitotta a szemét, és alig hallhatóan motyogott. Anyáék készítettek fotót, a karja az infúzióktól úgy feldagadt, mintha egy hosszú lila lufit fújt volna fel valaki, konkrétan fénylett a bőre. A hideg borogatás már meleg volt a kezén, és csak úgy cserélték ki a nővérek, hogy Anya háromszor szólt, majd odaált a pultjuk elé, miután fél órán keresztül nem történt semmi. Mondanom sem kell, teljesen ki voltak akadva. A könnyeikkel küszködve meséltek el mindent, hogy próbálták biztatni mamát, hogy épüljön fel, mert most már jönn hozzá Anya minden nap (főorvosi engedéllyel) és segít az ápolásában.

Másnap, szeptember 21-én, hétfő reggel, amikor kicsoszogtam a konyhába, ott ült az egész család, és rögtön látszott az arcukon, MaMa nem érte meg a reggelt. A kórház reggel hívta Anyát, hogy az anyukája hajnalban örök álomra szenderült. 

Próbáltunk a húgommal segíteni Anyának a rengeteg teendőben utána, de nem nagyon tudtunk. Milliófelé kellett szalagdálni papírokért, papírokkal, intézni a temetést minél gyorsabban, mert keresztapukám nem tudott máshogy eljönni a munkából Németországból, és a koronavírus miatt még kérdés volt, hogy egyáltalán haza tud-e jönni rá... Borzalmas, mennyire kacifántos minden egy halálozással kapcsolatban, csak a temetéshez kellett a temetkezési vállalkozónak a születési okirat, házassági irat, halotti bizonylat, időpontot egyeztetni a pappal, a kántorral, megint a temetkezési vállalkozókkal, egy kör az önkormányzatnál vagy valami hivatalnál, hogy igen, a nagypapám mellé szeretnék temetni a nagymamámat, és akkor még csak a temetésről beszélünk egy már meglévő sírba.

Hamvasztás előtt még vittünk ruhát, amit ráadtak a krematóriumban, és utoljára megnézhettük. Sokat gondolkodtunk, hogy éljünk-e ezzel a lehetőséggel, de örökre bántuk volna, ha nem tesszük. 
Hideg volt a keze. Hideg és kemény, mégis úgy fogtuk, mintha ezzel vissza tudnánk őt hozni. Szép és csinos volt még így is. Anya szerint megkönnyebbült mosoly volt az arcán, mint aki azt mondja, jó helyre megyek. Ebben nem is kételkedem.

A temetés szeptember 28-án volt, egy nappal anyukám szülinapja után. Máshogy nem lehetett volna elintézni, de kérdem én, mi ez, ha nem kegyetlenség. Először egy szűk körű mise volt a templomban az elhunyt lelki üdvéért, majd a temetés, ahova már sokan eljöttek, mindenki maszkban. Szép szertartás volt, és rengeteg gyönyörű koszorú díszítette a sírt, melengette a szívünket, hogy ennyien szerették MaMát.
A halotti tort egy helyi étteremben tartottuk meg a családi körnek. Heten voltak testvérek mamáék, de már csak egy nővére van életben, milyen szörnyűséges ez.

Még mindig hihetetlen és furcsa, hogy már nincs köztünk. Ezernyi emlékem van róla, millió dologról ő jut az eszembe, de már nem tudom vele megoszani. Az boldogít, hogy a home office-t javarész otthon vidéken töltöttem, és minden nap láttuk egymást, még ha csak a kertben is, két méterre egymástól, de együtt kávéztunk, beszélgettünk, nevettünk.

Majd egyszer újra találkozunk odafönn. Addig is szíve mélységes szeretetével ölel unokád.

2020.10.26. 00:00, Nina

069.

2020

Sziasztok!

Ismét jó időre eltűntem, pedig volt eszemben az oldal párszor.

8 éves lett a blog! Durva, még akkor is, ha mostanában nem posztolok rajta.

Mit szóltok ehhez az idei évhez? 
Emlékszem, szilveszterkor - ami egyébként egy fenomenális parti volt Masika barátnőjénél, Zsuzsinál - Masika azt mondta, neki mindegy, mi lesz, csak legyen jobb 2020, mint 2019 volt.
Azt hiszem, ez nem jött be. :'D

Ausztrália lángokban, most meg a koronavírus, érdekes irányba halad ez az év, pedig még csak április jön.

A pláne az egészben, hogy Szása, a lakótársam kitalálta, hogy írjunk egy könyvet együtt. Apokaliptikus téma, egy vírus megtámadja az emberiséget. Majd rá egy-két hétre kitört a koronavírus. 

Nem nagyon szeretnék ehhez sok mindent hozzáfűzni. Rengeteg tanács, rengeteg álhír járja most az internetet, senki nem tudja előre, mi várható itt Magyarországon.
Budapesten egyre kevesebb embert látni az utcákon, de még nincs hivatalos karantén, úgyhogy be kell járnom dolgozni - hozzátenném, még mindig jobban jártam, mint akiket bármilyen formában, de elküldtek.

Vigyázzatok nagyon magatokra, és reméljük, hogy hamar véget ér ez a szomorú helyzet.

2020.03.21. 21:23, Nina

068.

Nosztalgia, karácsony, minden más

Boldog, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok mindenkinek!

Ezen is túl vagyunk. Itthon nosztalgiázok, olvasom a 12 és 13 évesen írt irományaimait... Istenem, annyira kínos, hogy már csak amiatt is könnyek gyűlnek a szemembe, de közben annyira jó, hogy a világért sem feledkeznék meg ezekről a kis füzetekről. Közben szól a muzsika, az igazi régi kedvencek CD-re kiírva. Gyönyörű ez a karácsony.

Szerelmi ügyeim már-már egy komédiába illenének. De hát az élet maga egy komédia, nem? A bizakodás elmúlt, megint egy új fejezet nyílt. Persze ez is az élet és tapasztalatszerzés része. Mindegy, valami úgyis lesz.

Még egyszer boldog karácsonyt kívánok.

2019.12.27. 00:25, Nina

067.

Ha akarod, én ezerszer mondom el...

Ó jaj...

Gagyi szerelmes számokat dudorászok, csak úgy mosolyra görbül a szám a legváratlanabb pillanatokban, percenként csekkolom a telefonomat, és mellette annyira igyekszem csinosan öltözködni, mint még soha.

Ez most nem olyan, mint az óda volt, a csupa remény és tűz - ami aztán jól meg is égetett... Neeem, ez most más. Ez most olyan, mint a kellemes szellő nyáron, ahogy borzolja a hajadat, ahogy figyeled a tenger felett keringő madarakat, ahogy hallgatod a tenger ütemes moraját.

A drága, drága munkatársaim féltenek, a barátaim félig vagy épp semeddig sem informáltak, de ez most ilyen, ez most önfeledt és ostoba és naiv és rózsaszín.

Aztán majd meglátjuk, mi lesz.

2019.12.06. 23:56, Nina

066.

És mindezek után

És mindezek után, hogy Bodza vasárnap hajnalban itthagyott minket, Anya ma hívott, hogy a kutyus, Tódorka is elpusztult ma reggel, egy napra rá.

Annyira nagyon sajnálom mind Tódorkát, mind leginkább Anyáékat és a húgomat, hogy nem tudom elmondani. Főleg a húgom ragaszkodott nagyon a kutyához, míg nekem ott volt a hörcsög, ő mindig a kutyához járt haza, és mindig játszott vele, szeretgette.

Már öreg volt ő is, még gimis voltam, mikor a vásárban megláttuk azt a kis gombócot, azt a sötétbarna kis göndör gombolyagot a többi fekete, rövid szőrű testvérkéje mellett a vásárban, "ingyen elvihető kiskutyák" tábla alatt egy kocsi rakterében.

Azon nyomban Anya kezébe ugrott, Anya pedig dédelgette, és mikor visszatette a testvéreihez, Tódorka sértetten nyüszizni kezdett, mint aki azt mondja "De hát nem ezt ígérted!". Persze Anya csak azért tette vissza, hogy felhívja Apát, hogy azon nyomban jöjjenek a húgommal, nézzék meg, bár így is, úgy is haza fogjuk vinni, mert beleszerettünk.

Persze a család másik fele is azon nyomban ráállt, így Tudorfalvi Tódor 14 évig boldogította a famíliánkat, mígnem ma reggel öregségében elpusztult.

 

Kicsit úgy érzem, ez a pár nap nem a mi napunk. 

2019.08.12. 21:29, Nina
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 
Üdv!

Nina vagyok.

ELTE japán szakon végzett, ingadozó hangulatú 27 éves. Azaz felnőtt, vagy ilyesmi.

Ez csak a múlt, nosztalgia, semmi több. 

 
Némi információ
  • Aki szerkeszti: Nina Montaise
  • Vagy hívhatod így is: Nina
  • E-mail: ninamontaise@gmail.com
  • Nyitás: 2012. március 19.
  • Gondolom, erről szól: blog
  • Ez a dizájn: Marvel Mánia
  • R Right here: personalised-earth.gp.hu
  • Segítek a linkelésben: katt
 
Zeneajánló

Marvel Cinematic Universe

Eddigi zenék

 
Ők is voltak

Bajtársak

Mee-chan, Yui&Eliffe, Miu, Twins of May, Akita, Kuran Mirai, ZsebiMao, Lotte, AyameHikari

Hirdetőtábla

AdamS, Kykky, Ayame, Missy, Manami, Monster OC Days, Torami, Sac&Dóri

LOST

Jelenleg nincs nálam csere, akik fenn vannak, azok még a régi időkből maradtak.

 
Üdv köztünk!
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Nézők
Indulás: 2007-06-14
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre