Hali!

Gomennasai, normálisabb címet nem tudtam kitalálni. Most valahogy nem vagyok elememben. 

Az "össze is szedtem valami nyavalyát"-ból egy "remek kis" vasárnapi szenvedés lett. Egy hajnali rosszulléttel keződött: felugrottam az ágyból (szó szerint), és rohantam a vécére. A fülem úgy csengeni kezdett, hogy semmi más zajt nem hallottam, emellett próbáltam visszafojtani a hányingeremet, és nagy levegőket véve gondolkodtam azon, hogy ez mennyire lehet komoly. Semmit nem hallottam, a világ el-elsötétült, elmerengtem rajta, hogy kiabálni kezdek anyának, mert itt fulladok meg, ha hányok, és belefejelek... Szerencsére mindez nem történt meg. Elmúlt ez a borzalom, és a vasárnapot alvással töltöttem. Amennyire imádok aludni, most annyira kínszenvedés volt ez az ágyhoz kötöttség. Úsztam a verejtékben, és hol melegem volt, hol fáztam. Nem kívánom senkinek. A legtutibb pedig az volt, hogy hétfőn már keltem hajnali 5-kor, mert jöttem Pestre a reggeli busszal. Két és fél óra újabb szenvedés. De kibírtam. Most már mindent.

Azóta jól is vagyok, hétfőn a buszozás volt rémálom, utána viszont babapiskótával és kamillás teával túléltem a napot. Ma már minden okés, olybá' tűnik. A tettes még nincs meg, vagy gyomorrontás, vagy valami vírus. Az előbbi esetén 3 gyanúsított van: egy pizzaszelet, a pesti csapvíz illetve egy mekis jegeskávé. Bár azóta ittam vizet és jegeskávét is, de még így sem jelenthetem ki, hogy a pizza a bűnös. (A víz fura szagú volt néha, a jegeskávé meg felkavarta a gyomrom.)

Na jól van, elég ennyi az egészségügyi gondokról. >< Hétfőn voltak a tájékoztatók az egyetemen. Jók voltak~ Elmondtak egy csomó hasznos dolgot - másik csomót meg a Facebookról tudok meg -, megismerkedtem kedves senpaiokkal és kedves senseiekkel. (Nagyon gondolkodom, hogy egy Nina-szótárat egységesítsek ide, hogy az esetleges nem japános olvasók is megértsenek.) Felvettük a tantárgyak nagyját is - sok munka árán. xD Plusz találkoztam a beiratkozáskor (és még előtte :D) megismert lányokkal is, ami szintén jó volt. :) Főleg Rebekával és Esztivel lettem jóban, úgy érzem, meg hát ott van Zsófi, de vele egyértelmű a barátság. :3

Hmmm, annyira mesélnék, de annyira fáradtnak érzem magam. Meg valahogy most annyira ideges is vagyok, nem értem, miért. Semmi dolgom, gondom nincs igazából, csak a fáradtság ezt hozza ki belőlem - gondolom. De nagyon igyekszem türelmesebb emberré válni. Komolyan. Már nem lehetek az a forrófejű, mindenen morgó leányzó. Fel kell nőni, bármennyire is unalmas. (Az, hogy nem emelgetek ki semmit a bejegyzéseknél, az viszont a megmaradt lustaságomnak köszönhető. Majd egyszer. Gomennasai.)

Az új dizájn készül. A fejléc(szerű képződmény) megvan, hátteret keresek hozzá, aztán mennek a betűszínek, ilyesmi, majd valamikor próbálkozom a felrakással.

A mai napomról dióhéjban annyit azért elmondok, hogy voltam a szobatársaimmal és Kitty csoporttársnőjével a Westendben, ahol hívott Masika, így vele is összefutottam. ^^ Nagyon jó volt velük. :) (És kinéztem egy táskát, holnap megveszem.)

Holnap megyek haza. Bizony, kiderült, hogy a regisztrációs hét számunkra (gólyák számára) semmit nem jelent. Lehet hazamenni. Már hétfőn mehettem volna, de még voltak elintézendő dolgaim. (Amik közül minden holnapra maradt. Gratula, Nina.)

Na megyek. Kész regény lett, pedig jóformán semmit sem írtam. Gomennasai. Tényleg nem vagyok elememben.
Jók legyetek, remélem, mindenkinek jól megy a suli~

ui.: Kíváncsi valaki az órarendemre? :3