Igen, tudom, írtam már ma, de ezt nem akartam utánaírni. Megérdemel egy külön bejegyzést, ami - pontosabban akik - miatt írok.

Azt mondják, amikor egy ajtó bezárul, egy másik kinyílik. Most valahogy úgy érzem, ez nagyon igaz, bár fordítva.

A napokban találtam egy remek oldalt egy remek történettel - nagy K-fan lévén beleszerettem, bár eleinte fenntartásaim voltak, mivel egy fanfictionről van szó. Mindegy, lényeg a lényeg, hogy nagyon megtetszett. Aztán itt van mellette Feather és Norami oldala, akik szintén mostanában lettek a cserepartnereim, és nagyon örülök nekik.

Azonban ha már ennyi ajtó kinyílt, valaminek csukódnia kell, nem igaz?

Moody Raspberry blogja bezár. Először nem akartam hinni a szememnek, de ahogy elolvastam nála, mi a helyzet, elfogadtam. Nem örülök neki, de ha ő így érzi jobbnak, ki vagyok én, hogy beleszóljak? Véleményem szerint egy rendesen vezetett blog nagyon az ember részévé tud válni. De ha más ember lettél, esetleg más ember szeretnél lenni, mint aki a blogodban tükröződik vissza, akkor nincs mit tenni, átalakítod az oldalt, elköltözöl vagy bezársz. Sajnálom, hogy Moody Raspberry ezt az utat választotta, de ha úgy érzi, ő így tudja megvalósítani önmagát, akkor támogatom benne. Ő egy olyan személy, akiben - viccesen hangzik, de - kicsit magamra ismertem. Megvan benne az a fajta lelkesedés, amit én próbálok elnyomni, mert a környezetem nem ezt várja tőlem. Mindig kedvesen fogadott, sokat írt hozzám, még azelőtt is, hogy blogja lett. Bizony, én emlékszem Lolo-ra! Nagyon szerettem a chates üzenetkéit, sokszor erőt adott nekem, vagy "szimplán" mosolyt csalt az arcomra. 

Nagyon szépen köszönöm, hogy cserepartnerek lehettünk, Moody Raspberry!

Szerettem az oldaladat, a bejegyzéseidet, és kedveltem a lányt, akitől mindez származott. :) Remélem, egyszer még találkozni fogunk, ha nem is a webes éteren keresztül, élőben akár. :)

És mi előtt Ti, kedves Olvasók elgondolkodnátok, hogy minden cserémnek ilyen búcsúztatót rendezek-e, inkább elárulom gyorsan: nem. MINDEN cserémet szeretem, félreértés ne essék. De van, akit jobban, van, akit kevésbé, ez szerintem egyértelmű. Nem szeretném, ha bármi probléma lenne abból, hogy van, akinek írok ilyet, másoknak nem... Ez egyszerűen kikívánkozott belőlem.